A bejárat
Július legesősebb napjának délutánján Sopron nem bővelkedett a szabadidős lehetőségekben. Sajnos a wellness programunk nem sikerült, mert a város összes kisgyermekes szülője azonos programot választott mint mi, és ellepték a pezsgőfürdős medencéket. Az egy medencére jutó emberek száma meghaladta az általam kívánatosnak tartottat. Mit is tehet ilyenkor az ember, ha már a moziban sincs olyan film amit nem látott? Hát keres egy helyet, ahol egy jót ehet. A városban autózva megpillantottam a már ismerős táblát, ami megszólalásig hasonlított a Nagymama palacsintázójára, de Nagymama konyhája volt rá kiírva. Mivel könnyű volt leparkolni a közelben, ezért nem volt nehéz a döntés. Irány a "konyha". Egy kockás terítős önkiszolgáló helyen találtuk magunkat. A pultnál lévő táblán hamar találtam kedvemre való ételt. Spenóttal és sajtkrémmel töltött óriás palacsintát kértem. Néhány perc várakozás után már a tálcámon gőzölgött az étel. Igazán jól nézett ki. Sajnos mikor kóstolásra került a sor, már nem voltam olyan lelkes. Bár a tölteléket nem sajnálták ki belőle, de sótlanra és ízetlenre sikeresett. Nem tudtak egy halvány kis napfényt se csempészni a felhős napomba.
Spenóttal és sajtkrémmel töltött óriás palacsinta
... és belülről
