A Tavaszi Borfesztiválon voltunk, de este 10 felé már elég hűvös volt. Elindultunk, hogy keressünk a környéken egy helyet, ahol ehetünk is valamit a borok után és kicsit felmelegedhetünk. A Dohány utcában sétálva megpillantottuk ezt a az éttermet. Hangulatosnak tűnt, ezért bementünk. Egy kedves hölgy az egyetlen szabad (nemdohányzó) asztalhoz kísért minket. Miután elhelyezkedtünk, volt időm alaposabban is körülnézni. Kellemes félhomály, minden asztalon gyertya. A plafon kialakítása egy pincéjére hasonlít. Ezek után sort kerítettem az étlap megszemlélésére is. Számomra kissé átláthatatlan, túl sűrűn írták. A választék bőséges volt. Mivel igazán nem voltam éhes, ezért egy kis adag tésztát választottam. Ravioli di bufala (bivalymozzarellával töltött ravioli, olaj, bazsalikom, koktélparadicsom, rukola). Ízletes volt, de így se tudtam az egészet elfogyasztani. Az estét ismét elrontotta a pincérek udvariatlansága. Úgy látszik, hogy azt tanítják manapság, hogy zaklasd addig a vendéget, míg el nem megy magától és így korábban bezárhatsz. Amennyiben ez mégse jönne be, egy elegáns mozdulattal hajítsd elé a számlát és közöld, hogy zárunk. Ezt a technikát gyakorolták rajtunk is. Az eredmény annyi lett, hogy a borravalóról le kellett mondaniuk. Vajon megérte nekik???
